Jelentős hype övezi Will Gluck romantikus vígjátékát az Imádlak utálni (Anyone But You) című filmet, mely a legtöbb hazai moziban telt-házas sikerként fut jelenleg. Az emberek ki vannak éhezve a romantikára és a humorra, főleg ha ezeket csinos és jóképű szereplőkkel kapják, életigenlő sziruppal leöntve. Nos a szirup kétségtelenül megvan a filmben mint ahogyan a csinos főszereplő hölgy, Sydney Sweeney illetve a jóképű (és kigyúrt) főhős, Glen Powell révén a szép emberek esztétikai összhatása is, de a humor és a romantika már vérszegényen van adagolva. (Hát még az eredetiség.)
A kép forrása: vanityfair.com
Viccesnek tűnhet a film a bemutató alapján de sajnos egy kézen meg lehet számolni hányszor lehet jóízűen felnevetni közben (és tegyük hozzá csonkolt kezet mondanék [3 újjra redukálva azt a bizonyos kezet], ha a saját reakcióimat nézem). A romantika is nagyon mesterkélt gyakorlatilag inkább hatásvadász minden erre irányuló szándék végig a 100 perces játékidő alatt. (Szerencse hogy nem hosszabb a film, mert a sok sziruptól én speciál diabéteszt kaptam volna a végére, ha mondjuk ebből 120 percet kell végignézzek.)
A forgatókönyv és a rendezés olyan, mintha szándékosan mindent elkövettek volna azért, hogy egyetlen igazi és mély érzelem se legyen az egészben még véletlenül se. A sztori középpontjában kő-gazdag amerikai milliomosok állnak, akik összejönnek Ausztráliában egy családi eseményen, miközben egy leszbikus pár esküvőjét ünnepelve azt találgatják, hogy melyik fiatal kivel és mikor jön majd össze. Mert hogy kábé ez a legfőbb gondjuk és ennyi a film legnagyobb mélysége is. Az összegyűlt rokonok közül mindenki milliomos, mindenki jól néz ki, mindenki kisportolt és persze mindenkire igaz, hogy a szerelmi intrikák nyomon-követése a legfőbb hobbija. Ezekből pedig akad néhány: ott van például a csinos joghallgató-lány Bea (Sydney Sweeney), aki bár gyönyörű, mégsem menyasszony még (döbbenet). A hihetetlen és szürreális szitut tetézi, hogy korábban lefeküdt ugyan a kigyúrt Bennel (Glen Powell) egy félreértés miatt mégsem lettek egy pár (elképesztő). Akinek pedig ennyi sokkoló tény sem elég: mindkét fiatal meghívott lesz a már említett esküvőn, ahol exeik is megjelennek.
A kép forrása: menshealth.com
A karakterek mélységi bemutatásával nem bíbelődik a rendezés és a script, előéletükről minimálisat tudunk meg (azt is inkább csak a női főszereplőről, mégpedig annyit hogy jogásznak készül, aztán mégsem annak készül), így igazából kizárólag romantikus vágyaikra épít a karakterisztika.
A film alap-története szerint a fiatal és kellemes megjelenésű főszereplők kevernek-kavarnak, egymást próbálják féltékennyé tenni, miközben végül mégis összejön Bea és Ben, amit ember meg nem mondott volna (kb az első 5 perc után). Kapunk sok meztelenkedést, néhány ízléstelen jelenetet és pár tengerparti nagy totált. Az Imádlak utálni kb ennyi: szirupos, mézédes, nagyon felszínes, vérszegény vígjáték, néhol közönséges kivitelben és végig hatalmas adag mesterkéltséggel. DE tény, hogy a főszereplő páros nagyon jól mutat a filmvásznon és láthatjuk Ausztrália legszebb városát Sydneyt is (éjjel és nappal is).
Kapunk gyönyörű tengerpartokat és két nagyon szép embert (sokféle ruhában és pucéran is). Túl sok jót vagy ennél többet nehéz lenne mondani Will Gluck filmjéről, melyet kb már akkor elfelejtettem amíg a mozi külső ajtajához értem. Értékelés: közepes. 
